a szociokulturális elmélet pszichológiai és szociológiai elmélet. Az elméletet Lev Vygotsky, egy orosz pszichológus fejlesztette ki 1934-ben.
az elmélet a társadalom és a kultúra fontosságáról beszél az egyén alakításában és fejlesztésében. Megmutatja, hogyan fejlesztik a szülők, barátok, tanárok és a társadalom az egyén szociokulturális, tanulási és kognitív funkcióit. Hasonlóképpen, az elmélet kiemeli a szociokulturális értékek és hiedelmek fontosságát e funkciók fejlesztésében.,
fejlődése óta számos kutatás és kiegészítés készült az elmélethez. Más kognitív fejlődési elméletek, például a társadalmi és gyermekfejlődés levezetésére használták.
fogalmak a szociokulturális elméletben
a gyermek kulturális fejlődésének minden funkciója kétszer jelenik meg: először társadalmi szinten, majd később egyéni szinten; először az emberek között (interpszichológiai), majd a gyermek belsejében (intrapszichológiai)., Ez ugyanúgy vonatkozik az önkéntes figyelemre, a logikai memóriára, valamint a fogalmak kialakulására. Az összes magasabb funkció az egyének közötti tényleges kapcsolatokból származik.
– Vygotsky, 1978
Vygotsky szerint a gyermeknek már van néhány veleszületett biológiai tulajdonsága az agyában. A társadalom és a kultúra csak “a szellemi alkalmazkodás eszközeit” biztosítja számára. Ezek az eszközök különböző kultúrákban és társadalmakban változnak. A társadalmi-kulturális fejlődés ezen eszközök segítségével fejleszti emberi intelligenciáját és megismerését.,
például az egyik kultúra megtanítja a gyerekeket játékokkal játszani, míg a másik arra ösztönzi őket, hogy Szabadban játsszanak. Mindkét kultúrából származó gyermekek alkalmazkodnak ahhoz, amit kultúrájuk tanít nekik. Ha egy kultúra bátorítja a beszélgetést, akkor megtanulják ezt megtenni. Ha egy kultúra megköveteli, hogy a gyerekek egyszerre két nyelvet tanuljanak, mindkettőt megtanulják.
a gyermekek tanulásának két szintje van ezen elmélet szerint-társadalmi szint és személyes szint.,
társadalmi szint (az első szint) azt mondja, hogy az egyén a társadalomban való interakció révén tanul. Ehhez hozzáadva a személyes szint (a második szint) azt mondja, hogy ezek a tanulás egész életében tükröződik.
az interpszichológiai kognitív fejlődés a tanulás és a megismerés fejlődése az első szinten. Ez a társadalomnak és a kultúrának köszönhető az interakción keresztül. Másrészt a gyermek agyában a második szinten bekövetkező változások a kognitív fejlődés intrapszichológiai folyamata., Itt a gyermek viselkedése és gondolkodásmódja megváltozik a kultúrával és a társadalommal való kölcsönhatás miatt. Ezek a kognitív fejlődés két típusa, amely az elméletben szociokulturálisan fordul elő.
a szociokulturális okok segítenek a gyerekeknek fogalmak, gondolkodásmódok, logikai memória és figyelemfelkeltés kialakításában. Ezek az emberek megismerésének részei.
kognitív fejlesztési stratégiák
a kognitív fejlődés a proximális fejlődés zónájának (ZPD) határain belül történik., ZPD a különbség a kognitív fejlődés, hogy a gyermek képes elérni a saját, és amit nem tud. egyes tevékenységek, a gyermekek támogatásra van szükségük a társadalmi és kulturális körök. Segítséget kaphatnak a szülőktől, a tanároktól vagy a társaiktól a készségek fejlesztéséhez és a megértés kialakításához.
a társadalom megosztott jelentéseket tanít a gyerekeknek. Segít a gyermekek kognitív fejlődésében társadalmi-kulturális szempontból is. Ez a segítség és támogatás Vygotsky szerint az állványozás fogalma. Azok az emberek, akik többet tudnak, mint egy gyermek, és segítenek fejleszteni, a jobban tájékozott másik (MKO).,
a gyermek kognitív képességeinek fejlesztéséhez használt egyéb folyamatok vagy stratégiák a következők:
- modellezés
- együttműködő tanulás
- diskurzus
különbségek lehetnek a gyermek megismerésének és a tényleges fejlettségi szintjének kialakításában.
A szociokulturális elmélet elvei
- a gyermekek saját tudásukat építik:
A tudás nem átruházható; tanulásra van szüksége. A tudás megszerzése egyéni képesség. Ehhez azonban a gyermekeknek segítségre lehet szükségük., - a tanulásnak közvetítésre van szüksége:
más emberek kölcsönhatásba lépnek a gyermekkel, hogy eszközöket használjanak és megkönnyítsék a tanulási folyamatot. - a nyelvet a mentális fejlődéshez használják:
az emberek nyelvet használnak a magasabb pszichológiai funkciók fejlesztésére. - a tanulás két szintje:
először társadalmi szinten, majd egyéni szinten történik. - a társadalmi kontextus fontos:
Ha egy személy nem kap megfelelő társadalmi környezetet a fejlődéshez, a megismerés nem fejlődik ki. - a proximális fejlődés zónája (ZPD):
Ez az, hogy mennyire fejlődik a gyermek a társadalom segítségével., Ez különbözik attól a fejlődéstől, amely segítség nélkül történik.
példák a szociokulturális elméletre
a gyermek nem tanulhat sok dolgot olyan társadalom nélkül, mint a nyelvi készségek. Az emberekkel kell lenniük, hogy megtanulják a nyelv használatát.
Hasonlóképpen az emberek saját megismerésüket is fejlesztik olvasással, interakcióval, különböző eszközök használatával stb. Tehát egy személy kognitív szintje, egy másik személyé eltérő lehet.
az egyik gyerek kíváncsi, felfedező, tanulni vágyó és szorgalmas lehet, míg egy másik gyerek nem., Valaki lehet, hogy jobb a beltéri játékokban, míg valaki a szabadtéri játékokban. Az emberek kognitív fejlődésük és érdekeik szerint különböznek egymástól.
Az egyéni kitartás segíthet az embernek új készségek és ismeretek megszerzésében. Lehet, hogy külső segítségre van szüksége, hogy lássa és megtanulja ezeket a dolgokat.
például, a gyermek még soha nem látott senkit játszani egy kínai játék neve Mahjong, a gyermek nem lesz képes tudni, hogyan kell játszani. De ha valaki megmutatja neki / neki, a gyermek fejleszteni a készség, hogy a játék., Még a gyakorlással és a kognitív fejlődéssel is felülmúlhatja annak a személynek a képességeit, aki tanította őt.
amikor egy gyermeket először megtanítanak írni, előfordulhat, hogy nem tudja azonnal megtenni, de több napos gyakorlat után jól tud írni.
Piaget szociokulturális elmélete
a Piaget szociokulturális elmélete szerint a megismerést alkotó információk bitjei séma. Ez minden mentális ábrázolása és jelentése. Az alkalmazkodási folyamatok, mint például az asszimiláció, a szállás és az egyensúlyozás segítenek a sémák megváltoztatásában.,
a kognitív fejlődés négy szakasza van. Ezek szenzomotoros szakasz, preoperációs szakasz, konkrét működési szakasz és formális működési szakasz.
Vygotsky és Piaget szociokulturális elmélete
Vygotsky és Piaget az elmélet saját változatát adták meg. Mindkettő szerint a gyerekek tanulással építik a tudást. De sok különbség van a két pszichológus elmélete között.
Vygotsky szerint a nyelv és a kultúra fontosabb, mint az érés.Piaget szerint azonban vannak olyan gondolkodási szakaszok, amelyek a természetes érésen alapulnak., A tanárok szerepe Vygotsky szerint Központi, az ellenkezője pedig Piagetben.
Vygotsky szerint a gyermekeknek lehetőségekre van szükségük a készségek fejlesztésére különböző dolgokban. Ehhez az állványzat fontos. Azt is kijelenti, hogy a nyelv a kognitív fejlődés elérésének eszköze, míg a Piaget a nyelvet a kognitív fejlődés mértékének tekinti.
A szociokulturális elmélet kritikája
- Vygotsky elmélete oroszul van, és a világ más részein nem érhető el fordítás nélkül.,
- feltételezzük, hogy az elmélet minden kultúrára alkalmazható, de néhány esetben ez nem lehetséges. Az elméletet megcáfolják, hogy univerzális.
- az olyan fogalmak, mint az állványozás, a verbális kommunikáció használata és a nyelvhasználat nem feltétlenül alkalmazhatók minden olyan emberre, mint a vakok és a siketek.
- a készségeket nem verbális utasításokkal, hanem megfigyeléssel és gyakorlással lehet elsajátítani.
- Piaget azt mondta, hogy az érési és tanulási folyamat összefüggésbe hozható. Az érés nem csak a tanulást érinti, de a tanulás az érés egyik módja lehet.,