2014. július 10., csütörtök ( HealthDay News) – a stressz, az ellenségesség és a depresszió növelheti a stroke kockázatát, egy új tanulmány javasolja.
a tanulmány megállapította, hogy a depresszió 86% – kal növelte a stroke vagy átmeneti ischaemiás roham (TIA) kockázatát. Azt is megállapította, hogy a stressz nyilvánvalóan 59 százalékkal emelte a stroke vagy a TIA kockázatát. Az ellenségesség megduplázta a kockázatot-mondták a kutatók. A TIA egy mini-stroke, amelyet az agy véráramlásának ideiglenes elzáródása okoz.,
fontos azonban megjegyezni, hogy a vizsgálat csak összefüggést talált a stroke és a negatív érzelmek kockázata között. Nem úgy tervezték, hogy bebizonyítsa, hogy a negatív érzelmek stroke-ot okozhatnak.
mégis, “a krónikus stressz és a negatív érzelmek fontos pszichológiai tényezők, amelyek befolyásolják az ember egészségét, és a tanulmány megállapításai ezeket a tényezőket különösen az agy egészségéhez kapcsolják” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Susan Everson-Rose, a Minnesotai Egyetem Orvostudományi docense.,
“a betegeknek és egészségügyi szolgáltatóiknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a krónikus stressz és a negatív érzelmi állapotok tapasztalatai növelhetik a stroke kockázatát” – jegyezte meg.
a megállapításokat online tették közzé július 10-én a Stroke folyóiratban.
a vizsgálathoz Everson-Rose és kollégái közel 7000, 45-84 éves felnőttről gyűjtöttek adatokat, akik részt vettek az ateroszklerózis többnemzetiségű vizsgálatában. A tanulmány hat különböző helyről származó embereket tartalmazott az Egyesült Államokban.,
a résztvevők kérdőíveket töltöttek ki, amelyekben krónikus stresszről, depressziós tünetekről, haragról és ellenségességről kérdeztek. A vizsgálat kezdetén egyik betegnek sem volt szívbetegsége vagy kórtörténetében stroke.
körülbelül 8, 5 éves átlagos utánkövetés után az eredeti csoport alig 3%-A szenvedett stroke-ot vagy mini-stroke-ot-147 résztvevő stroke-ot, 48 pedig mini-stroke-ot kapott a tanulmány szerint.,
a kutatók azt találták, hogy azok, akik a legmagasabb érzelmi problémákat jelentették, a stroke vagy a mini-stroke legnagyobb kockázatának voltak kitéve, összehasonlítva azokkal, akiknél a legalacsonyabb a stressz, az ellenségesség és a depresszió.
ezek a társulások akkor is jelentősek maradtak, amikor a kutatók figyelembe vették az életkor, a faj, a nem, az egészségügyi viselkedés és a stroke egyéb ismert kockázati tényezőit-jegyezték meg a kutatók.
érdekes, hogy a harag nem tűnt jelentősen növelni a stroke vagy a mini-stroke kockázatát, találták a kutatók.,
a kutatók nem kérdezték az emberek megküzdési stratégiáit. Tehát nem tudják, hogy az emberek hogyan bántak az érzelmeikkel, hatással lehetett-e a stroke kockázatára.
azok számára, akik a stroke kockázatának csökkentésével foglalkoznak, a klasszikus kockázati tényezők-például a dohányzás és a magas vérnyomás-fontosak. De ez a tanulmány azt sugallja, hogy az embereknek figyelmet kell fordítaniuk a stresszre és az érzelmekre is, valamint arra, hogy ezek hogyan befolyásolják az egészséget-mondta Everson-Rose.
Dr. Richard Libman, a North Shore-LIJ Health System érsebészeti osztályának vezetője Manhassetben, N. Y., azt mondta: “a pszichológiai tényezők már régóta úgy gondolják, hogy szerepet játszanak a szívbetegségben és a stroke-ban.”
a depresszió nem csak a stroke következménye, hanem előre jelzi a stroke nagyobb kockázatát, mondta.
“a krónikus stressz a stroke kockázati tényezője. Más vizsgálatokban az akut stresszt a stroke kiváltójának is találták, vagyis azt, hogy a stroke közvetlenül egy stresszes esemény után következik be, gyakrabban, mint amire számítani lehetett” – magyarázta Libman.,
“Ez a tanulmány újra megnyitja a stroke-kutatás elhanyagolt területét, azaz életünk pszichológiai aspektusait, amelyek mély hatással lehetnek egészségünkre” – mondta.
Dr. Jeffrey Borenstein, az agy elnök-vezérigazgatója & Viselkedéskutató Alapítvány New Yorkban azt mondta, hogy az általános egészség szempontjából fontos, hogy a stresszben és depresszióban szenvedők szakmai segítséget kapjanak.
“az embereknek nem szabad csendben szenvedniük, segítséget kell kérniük, legyen szó beszédterápiáról, gyógyszeres kezelésről vagy a kettő kombinációjáról” – mondta.