PMC (Magyar)


Vita

Ez az eset azt mutatja, az érték az SCT értékelésében hosszú mellkasi ideg bénulás. A teszt a bőr csendes periódusának jelenségét használja, hogy röviden gátolja a tónusos váll külső forgását, válaszul a krónikusan szűkített idegre ható bőr káros ingerére.,1 Cheng et al először leírta a klinikai tesztet, és összehasonlította annak hasznosságát más bevett provokatív tesztekkel (Tinel-teszt és hajlítási/kompressziós teszt) a carpalis alagút és a cubital tunnel szindrómák diagnosztizálására.1 a carpalis alagút szindróma esetében az SCT jobb volt, mint más provokatív tesztek, amelyek pozitív prediktív értéke (PPV) 99%, negatív prediktív értéke (NPV) 73%. A cubital tunnel szindróma esetében a könyök Tinel jele jobb NPV volt, mint az SCT (98 vs.86%), bár az SCT pontossága jobb volt (89 vs. 84%)., Ezeket az eredményeket azonban más szerzők nem tükrözték, mivel Blok et al és Makanji et al mindkettő alacsonyabb érzékenységet jelentett az elektrofiziológiailag igazolt carpalis alagút szindróma diagnosztizálására (32, illetve 31%).45 Makanji et al alacsonyabb PPV-t jelentett a többi provokatív teszthez képest (71 vs.73-92%), bár az NPV hasonló volt (25 vs. 21-29%).5 az SCT elvégzésének tanulási görbéjét az eredeti cikk elismerte, és ez legalább részben felelős lehet A bejelentett pontosság eltéréséért.,1 ezt az elméletet alátámasztja az is, hogy a peroneális idegkompresszió (érzékenység 0,77 és specifitás 0,99) vezető szerzője hasonlóan biztató eredményeket közölt.2

széles körben elfogadott, hogy az idegkompresszió pozitív elektrofiziológiai eredmények hiányában jelen lehet, és hogy ezek a betegek részesülhetnek a sebészeti dekompresszió előnyeiből.6 A Neurofiziológiát általában aranyszabványként használják, amely ellen a provokatív tesztek megbízhatóságát értékelték, ami potenciális jelentős korlátozás., A betegeket helyesen lehet azonosítani, hogy pozitív SCT-vel rendelkeznek, de “nincs entrapment neuropathia” jelöléssel vannak ellátva, ha az idegvezetési vizsgálatok normálisak. Ez egy olyan terület, ahol a jövőbeli kutatások figyelembe veszik az SCT prediktív értékét az ideg dekompresszióját követő tünetek megoldására.

az SCT hasznos lehet az idegkompresszió pontos szintjének meghatározásában.7 hosszú mellkasi idegbénulás esetén ez különösen hasznos lehet, mivel a tömörítés proximális lehet a nyakban, vagy disztális a mellkas felett.,8 proximálisan a tömörítés lehetséges helyei közé tartozik a scalenus medius izom, az alsó brachialis plexus fascialis sávja vagy a második borda feletti szög.891011 a mellkas felett az ideg összenyomható a hajók áthaladásával. Egy másik javasolt etiológia az ideg akut vagy ismétlődő nyújtása a scalenus medius rögzített pontjai és a serratus elülső alsó része között., Érdekes módon sikeres eredményekről számoltak be supraclavicularis vagy mellkasi dekompresszió esetén,1213, amely tükrözheti az egyes vizsgálatok betegválasztását, a befogási helyek változásának lehetőségét vagy egy ismeretlen mechanizmust, amellyel a betegek bármelyik technikára reagálnak. A mellkas feletti pozitív SCT műtét előtti bemutatása tehát elősegítheti a sebészeti döntéshozatalt., A hosszú mellkasi ideg szupraclavicularis neurolízisével összehasonlítva a mellkasi rész neurolízise csak rejtett heg, kisebb mértékű potenciális sebészeti morbiditás, valamint a disztális idegátvitel (a thoracodorsalis ideg ágának felhasználásával), ha az intraoperatív izomösszehúzódás hiányzik az idegstimulációt követően.14

a származó szerzők arról számolnak be, hogy az SCT megbízható az elektrofiziológiai szempontból bizonyított entrapment neuropathia előrejelzésében.,1 bebizonyítottuk, hogy a teszt felhasználható a hosszú mellkasi idegbénulás értékelésére, és felveti annak lehetőségét, hogy a pozitív eredmény jó sebészeti eredményt jósolhat. Fontos azonban értékelni, hogy a klinikai teszteket, például az SCT-t, a Tinel-tesztet, valamint a flexion/compression tesztet nem értelmezik elszigetelten. Inkább segédeszközként szolgálnak a pontos diagnózis eléréséhez a történelem felvételét és az alapos klinikai vizsgálatot követően.

Leave a Comment