amikor elmondtam a saját anyámnak, hogy a férjemmel szétválunk, az első dolog, amit kérdezett tőlem: “biztos vagy benne?”Ő emelte fel a három testvérem, én pedig szinte egymaga, és ragaszkodott hozzá, hogy “ez volt a legnehezebb dolog, amit valaha tett.”
azonban nem vettem túl komolyan a gondjait. Abban az időben, annyira izgatott voltam a függetlenség gondolatával, túl elfoglalt sikoly-énekelve a Pussycat Dolls ” nincs szükségem emberre a zuhany alatt, hogy anyám tanácsát hídnak tekintettem a jövőbeli Sydney átkeléséhez.,
Nos, ez a jövő elég hamar jött. Egyszer voltam a saját, rájöttem, hogy még ha én már úgy érezte, mintha csinál 90 százaléka a szülői, takarítási és általános háztartási futó sokan anyukák veszi magunkat, hogy 10 százalék tett egy hatalmas különbség.
Ez sokkal nehezebb, mint gondoltam
A férjem volt egy rutin, ahol a gyerekek fürdő, majd tedd őket az ágyba, így tudtam pihenni, miután hazaért a munkából. Miután kiköltözött, hirtelen ez teljesen rám, nem számít, milyen kiégett éreztem.,
és nem csak a nap folyamán végeztem el az összes munkát, de miután aludtak, senki sem volt ott, hogy segítsen nekem megtisztítani a hurrikán-házat, vagy összehajtani a végtelen mosodai kosarakat, vagy emlékezni arra, hogy bekapcsolja a mosogatógépet lefekvés előtt. Nem volt senki, hogy felkelni a gyerekek az éjszaka közepén sem, hogy segítsen megnyugtatni a könnyeiket, vagy tegye őket a WC, vagy adja ki Tylenol hirtelen láz vagy bozót hányás ki a szőnyegen. Senki, aki felveszi a recepteket vagy elfelejtett élelmiszert, hogy elkapja azokat a dolgokat, amelyeket eldobtam vagy elmulasztottam., Nem fogok úgy tenni, mintha először nem lennék túlterhelve.
ez felhatalmazza
a múlt héten, miután megöltem a második pókot, amelyet néhány nap alatt találtam a házamban, diadalmas szöveget küldtem anyámnak a bátorságomról. Végül is, mindig képes voltam sikítani, és egy ember rohanni, hogy összetörje a hátborzongató-crawly küldött nekem menekülő rá a bútorok. Válaszul anyukám visszaírt nekem: “az egyedülélés felhatalmazó, mert nem könnyű.,”
és ez az igazság: az, hogy 20 éves korom óta először kénytelen voltam teljes mértékben támaszkodni magamra, olyan felelősségvállalást okozott nekem,amely végül sokkal, sokkal boldogabbá tett (bár ráncosabb is).
magányos
egy dolog, amire igazán nem számítottam, az volt az intenzív elszigeteltség, amely egyedülálló anyával jár. Amikor házas vagy, gyakran annyira hozzászokott partnerének állandó jelenlétéhez, hogy vágyhat arra, hogy magának legyen a ház—egyedül egy este távolról boldogságnak tűnik.,
de gyorsan rájöttem, hogy aaaall, hogy csendes volt egy hatalmas kiigazítás. Miután minden este letettem a gyerekeket, kénytelen voltam szembenézni a hosszú, üres órákkal az ágy előtt, amelyet lehetetlennek tűnt kitölteni társ nélkül. A csend nyugtalanító volt, és arról fantáziáltam, hogy beköltözöm anyám házába, ahol biztos lehetnék a beszélgetésben. De ellenálltam, és az utóbbi időben, bámulatosan, észrevettem, hogy ez az első alkalom, hogy tényleg megtanulom, hogyan kell egyedül lenni—és szeretni is! De, a furcsa alkalom, hogy ki akarok menni…
4., Nagyon nehéz egy éjszakát eltölteni
amikor még házas voltam, miután a férjem hazaért, gyakran egyedül megyek az élelmiszerboltba. Időt szakítottam, végigsétáltam a folyosókon, úgy toltam a kocsimat, mintha celeb lennék, és csak miattam zárták be a boltot. Néha beugrok a barátok házába, a bor, a gyermek szabad beszélgetés vagy egy meghajtó csak élvezni nem éri el visszafelé vakon tapogatózva egy játék, mint a mondókák, harsog a hangszórókon keresztül., Most, hogy egyedül élek, elvesztettem azt az ingyenes gyerekkeresést, amit egy házastárs ajánl, és több estét töltök a kanapén kiabálva a MasterChef Canada-val, mint szeretném beismerni.
A szabad idő nem igazán ” off ”
a legtöbb péntek éjszaka, az exem beugrik, és felveszi a gyerekeinket, hogy vele tölthessék a hétvégét. Vasárnaponként hozza vissza őket, ami azt jelenti, hogy körülbelül egy teljes napom van nélkülük. Kezdetben minden érzésem volt ezzel az elrendezéssel kapcsolatban. (Mit csinálnék ennyi szabadidővel?!,)
de kiderül, hogy a szabadnap általában csak én vagyok, aki felzárkózik azokhoz a dolgokhoz, amelyekre a hét folyamán nem volt esélyem−egy olyan lista, amely most sokkal hosszabb, mint régen. ?
több kompromisszumot kötsz
jelenleg egyvel kevesebb szülő van, és a gyerekeim biztosan érzik. Jobban viselkednek, mint régen, és úgy tűnik, nagyon is tisztában vannak azzal, hogy túlerőben vannak velem. Azt sem tudom most, hogy nekik minden annyi, hogy minden fontos egyéni időt élveztek, mielőtt a férjem és én szét., Az ezzel kapcsolatos bűntudat időnként nagyon nehéz lehet, de megtanulom felismerni, hogy bár nem adok mindent a lányaimnak, tényleg megteszek mindent, amit tudok—és ennek elég jónak kell lennie.
kevesebb kompromisszumot kötsz
a házasság a kompromisszumról szól, függetlenül attól, hogy Egyetért-e a festékszínekkel, a házimunkával vagy a pénz elköltésével. Mivel egyedül költöztem ki, rájöttem, hogy abszolút felszabadulás van abban, hogy senki más véleményét nem kell figyelembe venni., Tinédzser korom óta a hálószobám a legszebb, könyveim vannak a házam minden sarkában, és ha nem akarok mosogatni az éjszaka végén, akkor tényleg nem kell. Az otthonom teljesen az enyém, és ez egy olyan szabadság, amit meg akarok kóstolni, valamint az alvás az ágy közepén, és minden utolsó párnát elkábítani.
elkezded a potenciális partnerek extrém ellenőrzését
ezzel a függetlenséggel és felhatalmazással, nagyon nem vagyok hajlandó feladni vagy akár megosztani az új életem bárkivel. Óvatos vagyok., Én óvatos szoruló valaki túl sok, támaszkodva rájuk magam helyett-ez valószínűleg egy egyszerű szokás, hogy csúszik vissza. És még most is, hogy találkozom valakivel, komoly korlátokat szabtam meg, amelyek többsége ugyanolyan gyorsan mozog, mint a fagyasztott melasz, tekintve, hogy mennyi időt és helyet szentelek a kapcsolatunknak.
nem keresek valakit, aki visszavenné ezt a 10 százalékot, és megkönnyítené az életem—elvégre a kemény dolgok emlékeztetnek arra, hogy miből készülök.