komponensek szelektív eltávolítása
egy kémiai terméket szintetizáló kísérlet során a reakció gyakran teljes, amikor a keverés vagy a fűtés megszűnik. Mégis, mindig több lépés van az eljárásban! Ami általában közvetlenül utána történik, az a reakció valamilyen módon történő “kidolgozása”. A munka-up olyan módszerekre utal, amelyek célja a termék izolálása a reakciókeverékből, és gyakran elválasztó tölcsér és extrakció segítségével kezdődik.,
például képzeljük el, hogy az ecetsavat és az izopentanolt egy órán keresztül savas katalizátor jelenlétében hevítették annak érdekében, hogy izopentil-acetátot, egy banánszagú észtert készítsenek (lásd a 4.6.ábrán látható reakciósémát). Az egyórás időszak után sajnos nem csak a banánszagú észter van a lombikban., A lombik melléktermékeket (ebben az esetben a vizet), maradék kiindulási anyagokat is tartalmaz, ha a reakció hiányos, valamint a használt katalizátorokat (\(\ce{H_2SO_4}\) ebben az esetben). Ebben a példában öt vegyület lehet a reakció lombikban a fűtés megszűnése után (4.7 ábra)!
a reakció” kidolgozásakor a kapott elegyet gyakran egy elválasztó tölcsérbe öntjük némi vízzel és szerves oldószerrel együtt. Ez két réteget képez az elválasztó tölcsérben: egy vizes réteget és egy szerves réteget.
a heterogén keverék rázása után a vegyületek oldhatóságuk alapján eloszlanak. A magas vízoldékonyságú vegyületek a vizes réteget részesítik előnyben, míg a kevésbé poláris vegyületek a szerves réteget részesítik előnyben., Ebben a példában a savas katalizátor és a maradék karbonsav vagy alkohol valószínűleg a vízrétegbe kerül. Az észter nagyobb affinitást mutatna a szerves réteghez, mint a vizes réteg, ami azt a reakciókeverék többi összetevőjétől izolálja (4.7 ábra).
ebben a példában lehetséges, hogy kis mennyiségű alkoholt is bevonnak a szerves rétegbe, de valószínűleg vízzel “mossák”.”Mosás közben a kívánt vegyület (pl. izopentil-acetát) az elválasztó tölcsér jelenlegi rétegében (ebben a példában a szerves réteg) marad, és a nem kívánt vegyületeket eltávolítják, vagy “elmosják” egy másik rétegbe (például a vizes rétegbe). A mosás különbözik az extrakciótól, mivel extrakcióban a kívánt vegyület az aktuális helyéről (azaz, a vizes rétegről szerves rétegre mozog), míg a mosás során a kívánt vegyület a jelenlegi rétegében marad.